Sajtkrémes falatkákat készítettem a gyerekecskének uzsonnára oly módon, hogy a felkockázott kenyérszeletet bekentem sajtkrémmel és kettesével összeragasztgattam. Ez azért volt jó ötlet, mert a gyerek már akkor összekente magát velük, amikor szép szisztematikusan szétszedegette, sajtkrémmel lefelé sorbarakta az etetőszék tálcáján (biztos azért, hogy ne mozduljanak el olyan könnyen), majd egyenként lenyalogatta róluk a sajtkrémet, aztán a tálcáról, aztán az ujjairól és a tenyeréről, végül az addigra már teljesen szétáztatott kenyerek egy részét a szájába tömte, a többit szétkente a tálcán, most pedig ebből a homogén masszából kenyérgalacsinokat gyúrogat és szép csendben eszegeti őket. Ki gondolta volna, hogy az egyszerű kis uzsonnából minimum hétféle játék és nem is számolom hányféle fogás lesz. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.