- Vilmos vedd ki az ujjad a szádból!

- De anya, ha elmennél pisilni vagy boltba, akkor nyugodtan szophatnám az ujjamat.

V: Anya, az alma csontját kidobhatom?

Apa összemancsolta a csokis kezével a mosdókagyló alját, aztán szép türelmesen lekapargatta a hajómintát a gyerek nadrágjáról. És még tíz óra sincs. Mit hoz még a mai nap? Sejtem, hogy kis fogja borítani a kirakókat és összekeveri a ceruzákat a filctollakkal, majd szétszórja az építőkockákat a szoba minden pontján. Mert apa már csak ilyen. 

Kókuszkockát sütöttem ma, Vilmos falatozás közben elmélkedik. 

- Anya, lehet kókuszháromszöget is sütni? 

- Persze, kicsim, legközelebb olyat szeretnél?

- Igen. Holnap. Meg kókusztéglatestet is. 

Hát, végül is, miért ne?

Zsiga panaszkodik este, anya, fáj a hasam. Jaj, csibém, sok palacsintát ettél? Nem, hanem a kisbaba rendetlenséget csinált, szétpakolta a könyveket meg a játékokat, és most nagyon faj a hasam, látod, itt.

Ilyen a terhesség egy kétéves fejével. Csúcs.

1. szint: egy szoba, mesenézés

- Anya! Vilmos szopja az ujját a laptop előtt!

2. szint: reggel, ki-ki a maga helyén

- Anya! Vilmos szopja az ujját az ágyában!

3. szint: ebédidő, hétköznap

- Anya! Vilmos szopja az ujját az oviban!

- Mit rajzolsz, Vilmos?

- Téged. Látod? Itt a lila hajad, itt a zöldesbarna szemed, itt a hasad, a két kezed és a két lábad.

- És mi az a zöld rajtam?

- Az a hányingered.  

"- Vilmos, mit kínlódsz már? Vedd fel a pizsamádat!
- De Apa! Gondolkodok! ... Apa, mi az a gondolkodás?
- Öööö... amikor gondolkodsz.
- Nem! A gondolkodás az, amikor arról gondolkodsz, hogy nem csinálsz semmit."
Tusé

"a négyéves fiam egy kis genyó, az tuti (volt kitől örökölnie)
megpróbálom végre bezavarni fürdeni, de ekkor jön, hogy elénekli a "legjobb dalt" - Hopp Juliska
- "oké, de most már menj fürödni!"
- "de Apa, mi az a hopp?"
elmagyaráztam - már amit tudok erről
végre elhúz vetkőzni, aztán a következő történik:
felöltözve benéz a konyhába, ahol mosogatok, és ezt mondja:
"Uram, kaphatnék egy almát?""

"kockapókerezünk, amiben az a buli, hogy egyedül én nem ismerem a szabályokat - a két- meg a négyéves is igen
végre felfogok valamit, dobok, erre Zsiga a kidobott öt kockából bekap kettőt
az én fiam"