Fijjam ma reggel az ágyunk közepén üldögélve elmélyülten beszélgetett magában. Hallottam a szó- illetve mondathatárokat, de ahhoz még sokat kell tanulnom, hogy a nyelvet is értsem. Vagy csak aludnom kell-módosítottam a gondolaton, mikor az uram félálomból felébredve elmesélte, hogy a gyerek miket mondott pár perccel korábban. Üdvözölte a reggelt, minket, és örömét fejezte ki, hogy végre felébredtünk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.