Az este sem múlt eseménytelenül. Fijjam beszabadult a szobájába, amíg a fürdővizét engedtem, és szépen, szakszerűen kirámolta a ruhásszekrényét. Már éppen kezdtem volna válogatott szitkokkal helyretenni a lelkivilágát, mikor mellém állva adogatni kezdte a ruhákat. Na nem ez volt, amin meghatódtam, hanem hogy ezeket is kirázta előbb...hogy haragudjon így az ember?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.