Hazafelé menet, kissé fáradtan valóban, tolom át a biciklimet a zebrán szerintem teljesen szabályosan. Igen gyorsan felpattanok a járdára lovastól, mielőtt a sietős autós elsodorná a hátsó kerekemet velem együtt. Utánanézek, az anyósülésről kihajol egy túlsúlyos fickó, és rámkiabál: Lehet ám gyorsabban is menni. Csendben végignézek rajta, és magamban elmosolyodok. Igen, lehet.  

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.