Apa elutazott hétvégére, mire ma hazaértünk a munkából, már nem volt itthon. Fijjam módszeresen felmérte a lakás minden pontját, hátha megtalálja, de nem járt sikerrel. Elszöszmötölt egy darabig, míg én leültem átnézni a leveleimet. A hátam mögül jövő súrlódó hangra lettem figyelmes. Gyermekem a vállára akasztotta és épp a küszöbön küzdötte keresztül az apja táskáját, amelyikkel könyvtárba szokott menni, aztán megpróbálta a fejére húzni az egyik itthon hagyott pulóverét. Ha tudna beszélni, ezeket elvégezve biztos mondta volna, hogy kész vagyok anya, mehetünk megkeresni apát.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.