Durranás, puffanás, csörömpölés, és az ezután rögtön felharsanó gyereksírás ugrasztott ki az ágyból. Rohantam, mint a nyúl, és próbáltam kitalálni, mit ránthatott magára fijjam álmában. De a gyerek édesdeden ordított sértetlenül, így mentem tovább a konyha felé, immáron merve levegőt is venni. Semmi gáz, csak apa hagyott egy üdítőspalackot a mélyhűtőben, az robbant fel. Biztos azt gondolta, vicces lesz. Nem volt az. Majd reggel anyázok.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.