Karácsony első napja van. Köszönt és jó reggelt kíván egy csíz a csupasz körtefán - szavalom Vilmosnak reggel. Néz rám, néz, majd összefoglalja ő is: Kacsa, eggel. Ebben ki is egyezünk.

Tegnap titokban díszítettem a karácsonyfát, addig ő lent volt apjával a játszótéren. Megjött, és életében először tapasztalta, hogy csukva van a nagyszoba ajtaja. Majd' megőrült, hogy bemehessen, vagy legalább beleshessen, mi lehet ott, amitől ő el van tiltva. Azon kabátostól, cipőstől behasalt az küszöbre, hogy hátha az ajtórésen benézve megtudhat valamit.

Mikor végre beszabadult, kiosztotta, majd ki is bontotta az összes ajándékot. Volt egy kis sírás is, mert hát micsoda méltánytalanság, hogy anya bezzeg laptopot kapott, ő meg nem, pedig azon milyen jól lehetne mesét nézni. Majd jövőre fiam, majd jövőre.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.