Amint meghallja a wécéajtó csukódását, már rohan is, nehogy lemaradjon valamiről. Ez akkor rendben van, amikor csak mi vagyunk itthon, de hogy a vendégek hogy értékelik, hogy egy kacagó egyéves sasol befelé az ajtórésen és nyújtogatja a kis kövér praclijait, azt nem tudom. 

A mai nap megtanulandó képesség: Hogyan tudok minél több gerezdet összefogni az egyik kezembe úgy, hogy a másikat szabadon nyújthassam a következőért.

Meglátta, hogy narancsot eszem. Fogalmam sincs hogy kívánta meg, mivel még sose kapott, de gondolom már megtanulta, hogy amit anya eszik, az csak finom lehet (milyen finom volt a napokban az a darabka szalonna is, ami valahogy átkeveredett az ő tányérjába...) Először csak egy fél…