Kis családi hagyományunk szerint minden hónapban szoktunk egy pizzaestét tartani, mikor is nem főzünk, hanem rendelünk pár pizzát vacsora gyanánt.

Ebben a hónapban nem futja ilyen világi hívságokra. Nem baj, majd jövő hónapban - gondolja a férjem. Nem baj, majd sütünk itthon - gondolom én. Nem baj, majd eljátsszuk - gondolják a fiúk. Most épp azon veszekszenek, hogy Vilmos kivette az első szeletet, pedig az Zsigát illette volna. 

Bár minden ilyen egyszerű lenne. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.