Vilmos rizibizit vacsorázik a maga szelektív módján. Ebédre is azt evett, de akkor csak annyira figyeltem, hogy előbb kiette belőle az összes húst, aztán a zöldséget, végül a rizs felét elfogyasztotta, a többit szétszórta-kente erre-arra. Most volt szerencsém részletesebben végignézni. Egyenként kiszedegette az összes borsót, aztán mikor már láthatóan csak színtiszta kukoricás rizs maradt, addig-addig kotorászta jobbról balra, balról jobbra, míg meg nem lelte az utolsó, magányos kis borsószemet. Mintha csak tudta volna, hogy pontosan mennyi volt benne. Felettébb szórakoztató látványt nyújt evés közben, az biztos.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.