Este

V: - Apa, kérek még krumplit!

Zs: - Én is!

V: - Apa, pisilni megyek.

Zs: - Én is!

V: - Apa, segítek ágyazni. 

Zs: - Én is!

V: - Apa, fürödni megyek. 

Zs: - Én is!

V: - Apa! Tudod kibe vagyok szerelmes?

A: - Kibe kisfiam?

V: - Lizába.

Zs: - Én is...

Ajaj.

- Jó napot kívánok, Dajkó Pál vagyok és időpontot szeretnék foglalni. 

- Kinek?

- A kisfiamnak. 

- Melyiknek?

- Mihály...ja nem, Vilmos. Illetve Zsigmond. 

Mikor odaértem, az asszisztensnő még mindig nevetett. 

reggel:

A: - Sziasztok fiúk, jók legyetek, délután jövök!

Zs: - Én jó leszek! 

délután:

A: - Zsiga, azt mondta Eszter néni, nem voltál túl aktív angolórán. Valami baj van?

Zs: - Anya én csak nem akartam rossz lenni.

Nagyon meg tudok lepődni rajta, hogy egy végig se gondolt rutinmondat hogy be tud égni a gyereknek és néha milyen rosszul. És vajon hányszor ki se derül! Belegondolva abba, hogy ez a szegény kis gyerek talán egész nap csak ült és semmit nem mert csinálni nehogy rossz legyen, elfacsarodik a szívem. De persze az is lehet, hogy egész nap pörgött, nem volt kedve aktívkodni délután már, és sikeresen eltalálta azt a választ, amivel bennem bűntudatot kelthet. Fiamat ismerve a második lehetőség a valószínűbb. Egyre inkább gyanús, hogy politikus lesz. 

Egész nap kerülgetve a babakocsit, bébihordozót, játszószőnyeget, pihenőszéket egyre inkább úgy tűnik, hogy a baba foglalja a legnagyobb helyet a lakásban. És még nem áll sem az etetőszék, sem a járóka, sem a babahinta. Lassan nekünk kell kiköltözni?

Misi reggel 6.20-kor végre úgy döntött, alszik egyet. Bár egész éjjel nem aludtam, legalább tornázni nyugodtan tudok. 

Azt már észrevettem, hogy reggelenként a csoportszoba ajtajához közel várja a kislány az egy hónapja ovis fiamat, "Szia Zsigmond" köszönti kedvesen, na de azt csak ma tudtam meg, hogy a kislánynak van otthon két babája, melyeket újabban Zsiga és Zsigmond nevekkel illet amikor játszik velük. Ez milyen szép! Könnyekig meghatódtam. 

A mai program többek között guggolás 16 kilóval (ez pont egy Vilmosnyi). Ötvennél gondoltam megállok, de a gyerek százig akart számolni. Hogy fog ez fájni holnap! Na meg a futás...elvileg még nem szabad futnom, de...szóval az úgy volt, hogy kiértem a parkba az összes gyerekkel, motorral, biciklivel, babakocsival, férjjel, három napi hideg élelemmel, mikor észrevettem, hogy nincs meg a telefonom. Két eset látszott lehetségesnek: otthon hagytam - ez nem baj, tudok élni telefon nélkül - vagy kiesett a zsebemből út közben - ez már annyira nem szívderítő eshetőség. Szóval otthagytam csapot, papot, babát, gyereket, embert és sprinteltem hazafelé lázasan figyelve az utat, hátha megtalálom. Persze otthon volt, kivettem a labdákat a labdásdobozból és a helyükre raktam a telefont (nem tudom megmagyarázni). Örömmel hívtam a férjemet, hogy minden oké, mikor is meghallottam a veszettül üvöltő csemetémet, természetesen nem az egyik szendvicsevőt, hanem az anyatejest, így hát söpörtem vissza ahogy csak bírtam, etetni. És hogy milyen jó volt végre futni! Lehet, hogy holnap is elveszítek valamit.

"hát, ilyen is ritkán van: bementem a fürdőszobába bőgni
nézték a srácok a Lúdas Matyit, és emlegették vacsora közben, hogy "a törvény, az törvény"
erre Vilmos:
- De hiába törvény, az engem nem érdekel, az csak a mese, csak az a fontos, hogy Apa és Anya szeret engem. Igaz, Apa? Apa, te sírtál, amikor anyukád meghalt. Akkor is sírtál, amikor apukád meghalt? Én is sírni fogok, ha te meghalsz!"

"nem kevés tapasztalat és idevágó tanulmányok alapján az a meggyőződésem, hogy a kis osztódott sejtből megszületett kölök csak akkor lesz ember, ha emberek között nő fel
de: hogy milyen lesz, az már nagyon fura történet, és nem mernék hozzászólni, nem értek hozzá
De azt látom, hogy Vilmos leszarja a környező világ biológiailag aktív jelenségeit, a számítógép jobban érdekli, az alig három éves Zsiga viszont megőrül mindenért, ami élő: hántja a fák kérgét, gyűjti a bogarakat, sikongat, ha szép virágot lát, nem lehet visszafogni, ha gyíkot talál - láthatóan extázisba esik három évesen az élő világ jelenségeit látva
ezt tuti nem nevelte bele senki, az a nyomorult DNS hozza elő"

"Nézd anya! Misike kő-papír-ollózik! Most meg fagyizik idebent! Mennyi mindent tud már!"

Valóban.